Átköltöztünk. Már egy hónapja. Volt meló bőven. 3 nap alatt öszepakoltam a háztartásunkat, majd szept 4.-én áthoztunk mindent, és 3 nap alatt kipakoltam mindent. Külön csoda volt hogy elfértünk, ebben a kis házban, de sikerült. Nem is rosszul. Mindenki azt mondja, aki eddig látta hogy rendezkedtünk be, hogy nagyon szupi lett, és hogy ilyen jól még nem volt berendezve ez a házikó.
Timike az első éjszakát végül közöttünk aludta végig, mert félt az új hangoktól, főként a kutyaugatástól. Szegénykém, nem sírt, csak felriadt, akkor nyöszörgött, de mire bementem hozzá, mindig csak tágra nyílt, rémült kis szemekkel néző kis csomagot láttam. Így a harmadik alkalomnál megszántam és átvittem a a mi szobánkba.
Másnap megmutattam neki a kutyusokat. Nagyon tetszett neki. Megmutattam azt is hogy azokat a rémisző hangokat ők adják. Mintha megértette volna, mert a következő éjszakától kezdve már nyugodtan alszik a kis helyén.
Én még szokom az új környezetet. Az otthonosan berendezett kis lakásunkat már megszerettem, még ha pici is. Kivéve a kinyithatós kanapét, ami it volt, és amin most alszunk. Egyszerűen gyűlölöm. Mind összecsukva, mert iszonyú kényelmetlen, mint kinyitva, mert akkor szintén szar. A dohos szagáról nem is beszélve. Kéne vennünk egy újat, de nincs rá pénzünk.
Kivétel még a mini konyha, abban is főként az alsó konyhaszekrény, amit már 3-szor kitakarítottam, de így is büdös. Úgy főzök, hogy mindent elmosok főzés előtt is meg után is. Elég gáz.
Fótot, mint várost viszont képtelen vagyok megszokni. Itt nincs semmi. Bevásárlási lehetőség a kb 20 perc sétára lévő egy szem CBA, ami jó drága. DM, Rossmann nincs a környéken. Van egy hentes két zöldséges, meg néhány kis bolt. Ennyi. Senkit nem ismerek, furák itt az emberek is.
Én közben 30 éves lettem. Nem volt nagy buli. Hármasban ünnepeltünk. Sétáltunk egy nagyot. Kaptam egy tortát a közeli szuperjó cukrászdából (egyetlen jó dolog a környéken), ittunk egy pezsgőt, de egyébként ugyanolyan nap volt, mint a többi.
Védőnőhöz már bejelentkeztünk. Volt is kint egyszer. Egy Mary Poppinsra emlékeztető néni, de nincs baj vele. Tegnap voltunk tanácsadáson méreckedni. Timike végre jól hízott, és túlléptük a bűvös hét kilót, olyannyira, hogy egyben a 7 és felet is meghaladta a lányzó, egészen pontosan 7550 g és 68,5 cm.
És a nagy esemény: kibújt az első fogacska. Minden reggel megkérdeztem mostanában Timikét van-e már foga, így vasárnap is. Nem mondott semmit, de délután, amikor megtapogattam az ínyét ott volt egy kis kemény csík. A Fogacska. Alul bal oldalon. Már nőtt is azóta. Nagyon csini, bár látszani még nem is látszik.
A mai nap fejleménye pedig, hogy az itteni kis állatfarm, ami eddig két kutyából állt kiegészült két cicával is, ugyanis kb másfél hete megláttam egy egeret a konyhaablakban, szerencsére kívül. Kinyomoztam hogy a kutyakaját dézsmálta meg. Ez az infó elég volt Janinak ahhoz, hogy rábólintson a macskatartásra. Már pár hete kinéztem, hogy a közelben egy háznál vannak kiscicák, ráadásul fehér is van köztük. Tegnap elcsíptem a nénit a kertben, aki örömmel felajánlott belőlük, kettőt. Ma el is hoztuk őket, egy fehér kisfiút, és egy tarka kislányt. Most az előszobában szokják az új helyüket. A kutyákkal meg velem is össze kell barátkozniuk, mert a kutyokra és rám is fújnak meg morognak. Remélem megszelidülnek idővel.
Nappalink Timkével, kostanra az asztal kikerült, így kicsit változott, de az alapkoncepció ugyanaz.
A minikonyha bejárata. Innen majdnem az egész konyha látszik. :)
Változás itt annyi hogy a növény fölé került egy tükör.
Timike birodalma
.jpg)
Félkész mesefal. Emiatt nem írtam ide sem, mert minden szabadidőmben ezt festegetem, de félek sosm lesz kész.
Köntösös lány
