Leszek-e anya...?

Meddőségem és ha minden jól megy babavárásom történe. Meg minden ami utána jön.

Baba Timi

AlternaTickers - Cool, free Web tickers

Baba Jani

AlternaTickers - Cool, free Web tickers

Linkblog

Kis angyal... :(

2010.05.15. 16:59 - Timinnyó

Tegnap sokmindent átértékeltem az életemben.
Mikor megtudtam hogy babát várok csatlakoztam egy fórumhoz, ahol azok gyűltek össze, akik szintén 2010 februárjára várták a babáikat. Megbeszéltük a terheséggel járó tüneteinket, gondjainkat, megosztottuk szülés történeteinket, és tájékoztatjuk egymást a babáink körüli aktuális eseményekről.
Sokan vagyunk a fórumon, és majd mindenkinek egészséges babája született, egy kisfiút kivéve. A szülés után úgy tűnt minden rendben van vele, aztán hamar kiderült, hogy ez sajnos nem így van. Sok vizsgálat után egyre több és több problémát találtak.
A szülők egy blogot indítottak, ahol mindenki követhette a kisfiú állapotát.
Marcika a kórházban maradt, és az állapota hol javult, hol romlott. Sokszor került lélegeztető gépre, nem tudott enni sem, de hősiesen küzdött, miközben az orvosok folyamatosan keresték, mi lehet a gond vele. Olvastam kitartóan a blogot, és hol együtt nevettem, hol együtt sírtam a családdal.
Végül több mint 3 hónap  a betegséggel folytatott folyamatos harc után Marci tegnap nem bírt tovább küzdeni. Győzött a betgség, és Marci elment. Igazi angyalka lett belőlle!
Az utolsó blog bejegyzést olvasva zokogásban törtem ki, pedig sosem találkoztam velük személyesen, ez mégis mindenkit megvisel, főleg hogy két hét volt Marci és Timike között. Legszívesebben kikaptam volna a lányomat a bölcsőjéből, és soha soha többet nem engedtem volna el. 
A kis Marci szülei végig mellette voltak, és még a blog bejegyzésekből és a csatolt képekből is szinte sütött a szeretet, amivel a kis beteget körülvették. Nem panaszkodtak soha, csak szerettek és bizakodtak. 
Elképzelésem sincs min mehettek és mehetnek keresztül. Sokan írtak kommenteket a blogjukhoz, és ez volt a legigazabb:

"Sokan hisznek abban, hogy a gyermekek választanak szülőt maguknak. Lehet, hogy tényleg így van. Most már tudjuk, hogy Marci menthetetlenül betegen érkezett a világra, és arra volt szüksége, hogy megtalálja azt a két EMBERT, aki a legodaadóbban tud vigyázni rá. Szerintem sikerült neki."

Hirtelen életem összes eddigi problémája hangyányinak tűnik. Sokat gyötrődtem azon a szülés után, hogy végül császároztak és nem szülhettem. Marci és családjának története után valahogy annyira bagatellnek tűnik ez a problémázásom. Ugyan kit érdekel hogyan szedték ki a babámat, az a lényeg hogy egészséges. 
Marci kis életében egy pillanatra sem adta fel a harcot. Végül sajnos legyőzte a betegség, de utolsó leheletéig küzdött ellene. Ez megtanított, hogy ha Ő, a pici ember nem adta fel, én sem tehetem meg soha, bármilyen nehézség is adódik az életemben.
Sokmindent átértékeltem. Mit számít a pénz, a lakás, és bármilyen anyagi dolog? Semmit. Csak a szeretet, a család, és az egészség az ami számít.

Nyugodj békében Hagymafej! Sosem felejtelek el! 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://leszekeanya.blog.hu/api/trackback/id/tr522005420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.