Megvolt a 6 hetes kontroll, minden okés, úgyhogy már fürödhetek kádban. Nem kell többet mennem, csak majd rákszűrésre, meg persze amikor jön a kistesó.
Mosmár házaséletet is lehet(ne) élni, de bevallom estére már nem sok kedvem van hozzá, nappal meg alkalom nem nagyon van, úgyhogy egyelőre ez még várat magára.
Szépen telnek napjaink a kisasszonnyal. Kezdek igazi anyuka lenni. És közben néha rácsodálkozok milyen is ez. Például amikor rájövök, hogy órákig, sőt napokig tudnám nézni a kislányomat, ahogy angyalka arccal alszik. Nem történik semmi, de olyan gyönyörű, hogy nehezemre esik magára hagyni a kis álmával. Vagy amikor szopizik és nézem az átszellemült kis arcát, és elönt a boldogság, hogy az enyém és én táplálom még mindig, mint a hasamban. Ha leteszem aludni, fél óra múlva meg kell néznem, mert hiányzik. :)
Megdöbbentő az is hogy milyen ütemben nő és fejlődik. A napokban egyszer csak azt vettem észre hogy némelyik ruha bekerült a szennyesbe, majd a mosás és vasalás után már nem lett jó. (És nem a mosásban mentek össze...)
Ugyanilyen hirtelen lesz egyre okosabb és okosabb. Egyik nap azt vettem észre hogy a kiságya fölötti halacskás forgót figyeli feszülten, pedig addig csak a zenéjét halgatta, rá sem nézett. Pár nap múlva már a maga kisbaba módján beszélgetett is a halacskákkal. Szókincse egyelőre kimerül a hőőő és heee "mondatokban". :)
Tegnap kapott egy napocskát, ami éjjeli fényként világít. Miután egyszerű arcocska van rá rajzolva, amint megmutattam neki elkezdett rá nevetni.
És az a nevetés... Majdnem elbőgtem magam amikor először az arcomba vigyorgott, és mindig szívmelengető amikor rám mosolyog. Ezzel ellentétben a szívem meg tud hasadni amikor keservesen sír.
Jani továbbra is szerelmes. Néha még tisztába tenni és etetni is úgy kell kilopnom a karjaiból az ő pici lányát.
Persze vannak pici árnyoldalak is. Néha kiborulok hogy állandóan szalad a lakás, és úgy érzem sosem érem utol magam többet. Jani sem segít sokat ezen az érzésen, mert átalában még le is szúr, hogy ez vagy az nincs megcsinálva. Ő mindig nagyon fáradt, én persze továbbra is el vagyok könyvelve a sokáig alvó, itthon levő semmittevőnek. Azt nem igazán veszi figyelembe, hogy amennyivel később kelek, azt az időt éjjszaka ébren töltöm etetéssel, tisztába rakással, büfiztetéssel, és ha Timi babának rossz éjszakája van vígasztalással.
De ezek a dolgok eltörpülnek a szép dolgok mellett. Persze amikor épp ki vagyok ezt nem így érzem, de ez mindig átmeneti.
Azt hiszem hogy kijelenthetem: szeretek anyuka lenni! :)
Nevetős képek után 1 perc múlva :(
.jpg)
Új kiságy cuccot kaptunk.
Uncsitesóm varrta.
Nagyon csajos. :)
Ezt nagyon csípi :)
