Leszek-e anya...?

Ma volt a hsg = petevezeték átjárhatósági vizsgálatom.
Drága sógornőm vállalta a feladatot hogy bevisz minket kocsival, sőt meg is vár és haza is hoz. Janinak már a vizsgálatok elején kikötöttem, hogy ezen a napon jön velem.
Reggel 9-re kellett beérni, ezután következett 3/4 óra várakozás, miután kiderült hogy már hívtak a nővérszobába, csak nem jó helyen kerestek. De nem maradtam le semmiről. Kaptam egy Algopyrint és beirányítottak egy kórterembe ahol már bent várakozott a 3 lány akik rajtam kívül ugyenerre a vizsgálatra jöttek. A fennmaradó egy óra jó hangulatban telt, eldumcsiztunk a lányokkal.
11-előtt megjelent egy tündéri áplónő, aki átkísért minket a János kórház központi röntgenéhez. Útközben mindent elmondott amit a vizsgálatról tudni kell, és minden kérdésünkre válaszolt.
Kettesével mehettünk be a vizsgálóba, mint utóbb rájöttem azért, mert két öltöző van. Én az első "turnusba" kerültem, és a második voltam.
Amíg a másik lányt vizsgálták én levetkőztem és vártam a "sorsomat", próbáltam hallgatózni nem sokmindent értettem abból ami bent történik. A végét igen hogy a lánynál minden rendben volt.
Én következtem. Egy ágyra kellett felülni, majd felhúzni a lábaimat és megfogni a térdemet. A meddőségi idős főorvosa végezte a vizsgálatot. Nagyon kedves volt, folyamatosan magyarázta mit csinál éppen. Amikor szétfeszítette a méhszájamat szúrást éreztem, de ezt is előre elmondta, majd bevezették a katétert, amin keresztül a kontrasztanyagot fecskendezik majd a méhembe. Ezután a belőlem kilógó mindenféle eszközzel feljebb kellett valahogy másznom az ágyon, hogy a hasam fölé kerüljön a röntgen készülék. Hát mit ne mondjak, hoztam a formámat, igen béna voltam, de végül a nővérke segítségével csak sikerült.
Ja 3-an voltak bent a főorvos, a röntgen orvos és a nővérke aki átkísért minket.
Miután elfoglaltam kiljelölt helyemet az ágyon elkezdték feltölteni a méhemet a katéteren keresztül a kontrasztanyaggal. Eleinte nem volt rosszabb, mint egy nagyon enyhe menstruációs görcs.
"Nagyon szép formájú méh, tökéltes! A jobb oldalon átfolyt"- mondta a röntgenes doktornő. - Egy kő leesett a szívemről. "A bal oldalon van valami" - torkom elszorul. " Na még egyszer!"- Újabb löket kontrasztanyag, a görcs erősödik. - Nem érdekel csak follyon át. Főorvos Úr szerint:  "Jó lesz az!" - a röntgenes doktornő és a nővér visítanak, hogy még egy löketet toljon be a Doktor úr, át kell mennie! Mindenki nekem drukkol. Harmadik adag kontrasztanyag megy, ez már erős mensigörcsnek felel meg Ééééés : "Kijött, megvan!"- Második mostmár óriási kő is legurult a szívemről.
IGEN átjárható mindkettő. Lehet hogy a bal oldali eddig nem volt, de mostmár rendben van!
A nővérke aggódott értem kicsit és Janiék is megdöbbentek milyen falfehéren jöttem ki. Állítólag az ha a vizsgálat teszi átjárhatóvá a petevezetőt sokkal fájdalmasabb, mint amikor nincs semmi, és engem triplán megkínoztak.
De túl vagyok rajta. Mostmár itthon ülök, még mindig ragadok a kontrasztanyagtól, de mindjárt megfürdök beveszem a felírt két pirulát hogy be ne gyulladjon valami odabent és lefekszem, mert van mit kipihennem ma.
Csütörtökön megyünk a BMC-s dokinkhoz megbeszélni hogyan tovább. De pici remény most van bennem hátha velünk is megtörténik a csoda és a hsg után sikerül spontán.