Ma volt a nagy nap!
Nem mentünk be a kórházba reggel 8-ra, fél 10 körül jutottunk be. Megvolt a vérvétel, majd elmentünk kajálni, mert majd éhen haltam. nem akartunk a folyosón várakozni, így bementünk a kórház egyik kis parkjába. Ott volt 2 sorstársam akik szintén eredményre várak. Jól elbeszélgettük az időt délig.
Ahogy visszaértünk elkezdett remegni kezem lábam, éreztem hogy nemsokára megtudom mi is van a pocimban. Pontosabban ki is.
Persze szokás szerint akkor szólítottak minket amikor én pisilni voltam, és legnagyobb meglepetésemre a Főorvos Úr hívott, nem az orvosom, aki pedig ott mászkált.
Mikor visszaértem bekopogtunk. Másodikra is ki is nyitotta a doki, azzal hogy miért nem megyünk be? (Gombos az ajtó bár benne volt a kulcs, de nem tudtam hogy nyílik kívülről...)
A második mondata az volt, hogy:
GRATULÁLOK ÖN TERHES! A ß HCG-JE 49,8!
Óriási kő esett le a szívemről. Azért gyorsan rákérdeztem hogy ez ugye egy baba? Mondta hogy "Igen, miért nem elég". Mondtam "Dehogynem egynek is nagyon örülünk." :)
Felírta a további Utro adagomat és utunkra bocsájtott azzal hogy Apuka vigyázzon rám. :)
Még mindig remegtem amikor kijöttünk.
Azt hiszem még nem fogtam teljesen, csak azt érzem hogy valami nagy nyugalom szállt meg! Remélem ez azt jelenti hogy mostmár nem lesz semmi baj és kb. 36 hét múlva megpillanthatom a mi kis Bogyónkat!
